Mint arról már a legtöbben értesültetek, a Pirelli a Brit Nagydíjtól kezdve erősebb szerkezetű gumikat hoz a Forma-1-es versenyhétvégékre. A döntésüket bármennyire is szépen írják körül, alapvetően biztonsági okokból hozták meg, mivel elszámolták magukat és a vártnál sokkal gyorsabban növekszik az autók leszorító ereje. De facto attól tartanak jelen pillanatban, hogy az abroncsokra ható a tervezettnél magasabb erőhatások miatt nem bírnák a terhelést és baleset veszélyesekké válnának a gumik.

Alapvetően egy balesetveszélyes konstrukció lecserélése indokolt lépés. Emlékezzünk vissza a 2013-as idényre, amikor a Pirelli gumik egymás után kaptak mindenféle előjel nélkül defektet, melynek csúcspontját a Brit Nagydíjon történtek jelentették. Az akkori állapotokat minden józan gondolkodású ember elkerülné. Azonban jelen pillanatban közel sem erről van szó.

Történt idén defekt már bármelyik nagydíjon? Csak akkor, ha egy autó szárnya vágta ki a gumit. Láttunk bármilyen képsort vágásokkal teli abroncsokról vagy ehhez kapcsolódó rádióüzeneteket? Jómagam egy alkalomra se emlékszem. Természetesen én nem látom a Pirelli adatait, de kívülről nézve a gumik leváltása inkább pánik reakciónak tűnik, mielőtt ismét komoly reputációt szenvedne a vállalat hírneve, miközben több eszközük is lett volna a probléma orvoslására.

Pirellinek jogában áll megadni a csapatoknak nem csak a gumik előkészítési folyamatát, hanem az adott hőmérséklethez alkalmazható minimális nyomást illetve a hétvégén használható maximális kerékdőléseket is. Emellett bármily hihetetlen nem muszáj minden nagydíjra a C2-es, C3-as és C4-es palettát elvinni. A C1-es és az idén bevetésre váló C0-ás gumi is azért készült el, hogy az olyan pályákon, mint Silverstone vagy Suzuka is rendelkezésre álljon egy strapabíró, versenyre is alkalmas szett. Elsőre nem értem, ha ott van egy erősebb gumi a raktárakban, akkor miért nem azokhoz nyúlnak és miért kell a 2024-re szánt gumifejlesztéseket erőltetni.

A fő probléma az új abroncsok bevetésével, hogy a jelenlegi mezőnyben látható erősorrendet alaposan átírhatja. Mielőtt bárki bizakodna, nem fog a Red Bull visszaesni ennek következtében, ahhoz túl nagy az előnyük, de az Aston Martin – Ferrari – Mercedes triónál látható versenyzésbe már alaposan beleszólhat. Fernando Alonsóék egyik nagy előnye, hogy az AMR-23-asnak mind a két versenytársnál jobb a gumikezelése versenytávon. Egy ilyen változtatásnak az is lehet az eredménye, hogy az abroncsok kevésbé kopnak, tartósabbá válnak, ami az SF-23-ast hajtó Leclerc-Sainz duónak valódi megváltást jelentene. Nagyon sok szurkoló elégedetlen lenne, ha a kétszeres spanyol világbajnok az egyéni világbajnoki harmadik helyezést a gumi változtatás miatt veszítené el.

A változtatás elsőre beláthatatlan következményeit vetíti előre, hogy a csapatoknak a reagálásra rettentő kevés idő áll majd rendelkezésre. Jelenlegi információink szerint csak a Spanyol Nagydíj első két szabadedzésén próbálhatják ki a pilóták az új abroncsokat, akkor is csak fejenként két-két szettet kapnak pluszba. Összehasonlításképpen az előszezoni tesztek alatt 3*8 óra alatt 15-20 szett gumival gyűjtötték az adatokat a csapatok az eredeti palettáról, most viszont gyakorlatilag 2*30 percre lesz korlátozva az adatgyűjtés. Mindenki érzi a különbséget.

A gumik megértése rettentő fontos a Forma-1-ben, továbbra is azon a 4 tenyérnyi hely áll kizárólag kapcsolatban az autó aszfalttal. Lehet egy autó bármennyire is aerohatékony, övé lehet a legerősebb erőforrás, de ez semmit se ér, ha cserébe a gumikat képtelen megérteni, normálisan működésre bírni és az erőket átvinni. Ha nem is a 2020-as Török Nagydíjon látott pörgés-forgás, másodperces tempóbeesés várható a Silverstone-tól kezdve, de néhány csapat körönként 3-4 tizedmásodpercet elbukhat, ha nem értik meg gyorsan az új abroncsok működését. Ez a tény pedig egy sűrű mezőnyben egyeseket felemelhet, mások szezonját a pokolba küldheti le.

/Danika