A különbség egy világbajnok és egy nem világbajnok között.
Lando Norris nemrég azt fejtegette, hogy Max Verstappen minden idők legjobbja, alig van hibája és amúgy is sokkal inkább az F1-re tervezték, mint őt. Abban egyébként nincs vita, hogy a hollandot – mint valamilyen bizarr emberkísérletként – az apja tényleg kvázi a Forma-1-re tenyésztette ki (mások is próbálkoztak ezzel más sportokban, kevesebb sikerrel). Ugyanakkor egy világbajnok nem így gondolkodik és nem nyilatkozik.
A tiszteletet persze meg kell adni. Na jó, ez nem igaz – a tiszteletet meg LEHET adni a rivális irányába, csak a legnagyobbak ezt nem így gondolták és nem véletlenül lettek a legnagyobbak. Lewis Hamilton folyamatosan csalózta a Red Bullt, vádolta Verstappent jogosan és jogtalanul mindennel, ami csak az eszébe jutott. A holland vagy Ayrton Senna előbb vágná le az egyik heréjét, minthogy valakire ne legyezzen rá 300-nál, ha az megpróbál elmenni mellette. Fernando Alonso a mentális mellett a kvázi fizikai hadviselésben is élen járt, és simán beküldené a csapattársát is a falba, ha azzal nyerni tudna. Michael Schumacher ha épp nem állt keresztbe direkt a pályán, vagy ütközött a legnagyobb riválisával, akkor bezárta a vécébe a csapattársát (Rosberget), nehogy már nyugodtan tudjon készülni. Kimi Räikkönenen kívül nem jut eszembe egyetlen F1-es világbajnok sem, aki tényleg erkölcsileg és morálisan tisztán, pusztán sebességből lett világbajnok.
Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy Kimi csak egyszer lett bajnok, pedig olyan nyers tehetsége volt, mint Sennának. Ha kicsit több benne az eredményesség szempontjából hasznos taplóság, önzőség és kíméletlenség, akkor többszörös bajnok lehetett volna. Ezzel együtt nagyon ritka, hogy cukiskodó jófiúk bármelyik sportágban sikeresek legyenek.
Norris pedig egy ilyen. Egyetlen világbajnok kaliberű pilóta sem adta volna oda a győzelmet a csapattársának, csak mert megkérték rá – ő igen. Miközben a riválisok próbálják megtörni az ellenfelüket, Norris még dicséri és bíztatja őket, pedig Verstappenen azért nem nehéz fogást találni, pláne britként. Ez egyszerűen nem világbajnok mentalitás és annyira nem tehetséges, hogy ez elég legyen (kivéve persze ha messze a McLaren lesz a leggyorsabb a mezőnyben).
Nagyon örülnék, ha új világbajnoka lenne a mezőnynek, ráadásul mindezt egy izgalmas szezon végén. De jelenleg több tüzet, több akaratot, nagyobb potenciált látok Oscar Piastriban, akiben van annyi ambíció, hogy a siker érdekében alávágjon a másiknak. Norris persze még rám cáfolhat és remélem, hogy rám is fog – de jelenleg számomra nem több, mint egy szerethető vesztes.
Bejelentkezés
