Túlértékelt Leclerc – kutyaütő Sainz – mit mutatnak a számok a Ferrari pilóta párosáról?
Túlértékelt Leclerc – kutyaütő Sainz – mit mutatnak a számok a Ferrari pilóta párosáról?
„Leclercet beárazta Sainz…” – „A spanyol elbújhat a monacói mögött”… – ehhez hasonló kommentek szoktak a Ferrari pilóta párosáról szóló cikkek és posztok alatt tornyosulni. De mit mutatnak a számok Charles Leclerc és Carlos Sainz idei teljesítményéről?
Továbbra is szeretném kihangsúlyozni, hogy a ponttáblázatban elfoglalt helyek és összegyűjtött pontok sosem mutatják meg a teljes képet a csapattársak teljesítményéről. Nyilvánvalóan egy Logan Sargeant – Alex Albon összevetés ez alól kivétel, de az olasz csapat pilótái kapcsán a 206 vs 200 egység már alaposabb vizsgálódást igényel és nem lehet két mondatban elrendezni. Itt jegyezném meg, hogy a sprintfutamokat, sprintkvalifikációkat is belevettem az összevetésbe.
Kezdjük a kvalifikációs teljesítménnyel: a nézők alapvetően úgy érezhetik, hogy Charles Leclerc ebben a tekintetben agyondominálta Carlos Sainzot, azonban ez közel sincs így. A monacói az egész idényt figyelembe véve csupán 1 tizedmásodperccel volt gyorsabb a spanyolnál, ha az azonos időpontban lefutott leggyorsabb köridejeiket vesszük alapul. A szorosságot mutatja továbbá, hogy az átlagoson elért időmérős eredményük között csak egyetlen helynyi különbség van kettejük között (4.42 vs 5,39) Leclerc javára. Viszont ez a kis átlagos különbség is elég volt arra, hogy Leclerc 28 kvalifikációból 18 alkalommal nyerjen a csapattársa előtt és öt pole-pozíciót gyűjtsön be kettővel szemben. Ráadásul mindkettőjüknek megvolt a maga „kukázott” hétvégéi, ahol megmagyarázhatatlanul lassúak voltak: Leclerc Barcelonában és Zandvoortban, Sainz Jeddahban és Bakuban.
A versenyteljesítmény még az időmérőkön látottakhoz képest is szorosabb Leclerc és Sainz között. A monacói 13-8 arányban nyert azokon a versenyeken, ahol mind a kettőjüket értékelték, ismételten átlagosan egy hellyel végzett az ifjabbik Carlos előtt (5,45 vs 6,16) , viszont csak 20 alkalommal ért be pontszerző helyen míg spanyol versenytársa 24-szer. A monacói ezzel szemben egy huszárosabb idényvégi hajrával gyűjtött 8 Top-3-as eredményt, míg Sainz fele annyit tudott felmutatni. A kiegyensúlyozottságnak hála tudott Sainz sokáig vezetni a házonbelüli pontversenyben. Illetve ne felejtsük el a tényt, hogy Sainz lett az, aki végül Szingapúrban győzelmet szállított Maranellóba, mégha ez Leclerc versenyének komplett beáldozásával is járt.
És ekkor szokott előjönni az egyik érv Leclerc védésére, hogy rendkívül szerencsétlen vasárnaponként és emiatt tudott a másik Ferrari végig pariban lenni vele. Bár tény, hogy Bahreinben dobogós helyről esett ki motorhiba miatt és ezzel a következő jeddah-i hétvégét rajtbüntetéssel kezdte, Interlagosban a felvezetőkörön már kiesett és rengeteg további kisebb esetet is fellehetne sorolni, de Sainzot is többször megtréfálta a sors. Spa-ban azonnal egy kisebb ütközés kompromittálta a futamát, Katarban pedig a szivárgó üzemanyagtank miatt el se tudott indulni, Las Vegasban már pénteken megpecsételődött a hétvégéje a csatornafedél miatt. Láthatóan a motorsport istenei ebben a tekintetben döntetlenre játszottak.
A Charles haterek egyik kedvenc állítása, hogy csak szombaton képes teljesíteni, vasárnap pedig nem bírja a nyomást, és emiatt vét olyan hibákat , mint a melbourne-i első körös baleseténél láthattuk vagy a las vegasi futam végén mutatott elfékezése. Nos eláruljuk, hogy Sainz se makulátlan ebben a tekintetben. Monzában a vezetést adta oda Verstappennek egy elfékezés után, Miamiban egy túlgyors boxutcai behajtással dobta el a dobogóért való küzdelmet. Az Ausztrál Nagydíj újraindításnál mutatott vakmerősége szintén rengeteg pontba került.
A számok és a szemteszt alapján is kijelenthető, hogy nagyon közel van a két Ferrari pilóta. Fréderic Vasseur csapatfőnök nem véletlenül mondta még az idény elején, hogy nagyon örül a jelenlegi pilótapárosának, mert Leclerc bármikor képes valami extrát hozzátenni, míg Sainzra a kiegyensúlyozottsága miatt szinte mindig számíthat. Mégha csak udvarias gesztusnak is fogjuk fel a Ferrari csapatfőnök szavait, vitathatatlanul van logika a szavaiban. Illetve alapvetően ragaszkodott ahhoz az elvéhez, hogy rendre a pályapozícióban előnyben levő versenyzőt részesítette előnyben. Mindkét pilóta háborgott ezen elv miatt, de amikor a világbajnoki címre, futamgyőzelemre nincsen esélyed, maximum a dobogóért mehetsz és a több pontszerzésért, akkor ez a helyes döntés. S az idény alatt mutatott hullámzó teljesítményük miatt egyik pilóta se érdemelte ki, hogy mindenképpen előnyben részesítsék és első számúnak kezeljék.
A kérdés viszont az, hogy a Ferrari vezetői meddig gondolják így, és a pletykák szerint ez a páros 2024-ben szétválhat, visszatérve az első számú-másod számú felállás. Mindenki egyhangúan Leclerc maradásáról ír, viszont lehetett hallani már Lando Norris és Alex Albon érkezéséről is, miközben nyáron Pierre Gaslyt is bedobták a kalapba. Érdekes lesz megfigyelni, hova lyukad ki Sainz és a Ferrari közötti tárgyalások és mennyire akarnak az olaszok új irányba indulni, mert a spanyol pilóta elküldésével a dicstelen Binotto-korszak utolsó lenyomatát is eltüntethetik. Leclerc pedig olyan „kitüntetett” figyelmet kaphat, mint Schumacher-Alonso vagy Vettel, de a kérdés az ő esetében, hogy meg tudja e hálálni a bizalmat hosszútávon.
/Danika