Együtt tudok érezni a fanyalgókkal, akik évek óta a versenynaptáron kívülre követelik a monacói pályát, ugyanakkor egyetlen pillanatig sem értek egyet velük.

Együtt tudok érezni a fanyalgókkal, akik évek óta a versenynaptáron kívülre követelik a monacói pályát, ugyanakkor egyetlen pillanatig sem értek egyet velük.

Együtt tudok érezni velük, mert igen, ez a pálya a jelenlegi autókkal és szabályokkal egy lehetetlen és alkalmatlan helyszín autóversenyzésre. Szinte kivétel nélkül ezen a pályán jelenleg elég egy 70-80%-os teljesítmény is ahhoz, hogy ne lehessen előzni, és évek óta nem is igazán történik semmi a hercegségbeli utcai futamokon.

És, hogy mégis miért nem értek egyet? Nem csak a Forma-1-et nézve, hanem a sportot úgy általánosan, napiszinten hallani, olvasni, és főként a mi zónánkból, de úgy általánosan egész Európából, hogy a hagyományokat, történelmet senki nem tiszteli és óvja már a sportban (sem), senkit nem érdekelnek ezek, és csak a pénz és a bevételek diktálnak, és így tovább, lehetne sorolni. Úgyis épp elegen fanyalogtak, amikor Nürburgring vagy éppen Hockenheim kikerültek a naptárból.

Nos, Monaco a példa arra, hogy igenis a hagyományokat is tisztelik még. Monaco a példa, hogy legyen bármilyen unalmas a verseny, még mindig ez a legnagyobb presztízsű futam az egyre csak duzzadó versenynaptárban.
És a további érvelés helyett végül egy ennyit: igenis én inkább évente egyszer elnézem ezen a helyszínen, ahogy (cirka) két órán keresztül köröznek az autók anélkül, hogy bármi is történjen, mintsem, hogy Monaco helyett egy újabb amerikai vagy Közel-Keleti helyszínen lássak egy újabb versenyt. És nem azért, mert az új ellen, vagy a felsorolt régiók ellen lennék, mert azt is támogatom, az új is kell, a globalizáció is kell, manapság ez teljesen természetes és normális. Nem lehet csak a múltban és a régiben megragadni. Viszont ugyanakkor a hagyományokat és a történelmet is tisztelni és őrizni kell, nem lehet azokat csak úgy eldobni…

/Galacy