Esteban Ocon és Pierre Gasly az Alpine kősziklái

Az enstone-i csapatnál már a nyári szünet előtt megérkezett a két évente esedékes menetrendszerű vezetői váltás. Gyakorlatilag minden fontosabb poszton lévő ember távozott, kivéve a pilótákat, akik jelenleg a projekt legstabilabb pontjainak számítanak. A kérdés csak, hogy meddig?

Esteban Ocon és Pierre Gasly az Alpine-nál a többi csapatrésszel ellentétben a házi feladatot maradéktalanul teljesítették az idei évben eddig. Ha nem is rendszeres, de gyakori Q3-as szereplők az időmérő edzéseken, 8-8 alkalommal jutottak el a végső felvonásba. Vasárnaponként szintén ugyanannyiszor, szám szerint 7-szer szereztek pontot és mindkettejük részükről volt egy-egy kiemelkedő eredmény: Ocon Monacóban fért fel a dobogó legalsó fokára, míg Gasly a spa-i sprintfutamon futott be a harmadik helyen.

Ha pedig az egymáshoz viszonyított relatív eredményeiket nézzük ott sem látunk szignifikáns különbséget. Bár Ocon a száraz körülmények között tartott kvalifikációkon átlagosan több, mint fél másodpercet adott Gaslynak, az eredményt jelentős mértékben torzítja az azeri hétvége. Pierre mindkét időmérő edzésen több, mint 2 másodpercet kapott. A közel-keleti helyszínt leszámítva egy valódi ping-pong harcnak lehettünk szemtanúi, amit mi sem mutat jobban, hogy Ocon csak 8-7 arányban tudott a csapattársa előtt végezni és az időmérőkön elért átlagos helyezésük között sincsen óriási különbség: Gasly 11,6-os eredménye szemben Ocon 9,8 eredményével.

A ki-ki harc a futamokon is folytatódott, 7-7 alkalommal futott be mindkét pilóta a csapattársa előtt. A közel hasonló teljesítményüket támasztja alá, hogy az átlagos helyezésük között még kisebb különbség: Ocont 10,4. , Gaslyt 11,5. helyen látta meg a kockás zászlót. Szignifikáns különbséget egyedül a pontok tekintetében láthatunk, ahol Ocon 35 vs. 22 arányban vezet a nyári szünetben.

Összességében a két pilóta maximálisan kihozza az autóból azt, ami benne van. Csak gondoljunk bele: az idény elején kitűzött vágyálom, a top-3 csapat elérésére már kezdetektől fogva bukásra volt ítélve. Helyette a téli szünetben az Aston Martin, idény közben a McLaren lépett át rajtuk a fejlesztési versenynek hála. Így pedig legalább 10 autó van alapesetben előttük az erősorrendben alapvetően megnehezítve a pontszerzést. Nem véletlenül neveztem Esteban Ocont és Pierre Gaslyt az Alpine kőszikláinak, amire a középcsapat építkezhet a jövőben. A kérdés csak az, hogy középcsapat akarnak-e maradni?

A korábbi csapatfőnöktől, Otmar Szafnauertől tudjuk, hogy a Renault vezérkara eredményeket akar már látni a Forma-1-es projektből és nem elégszenek meg egy-két szerencsés futamgyőzelemmel vagy dobogós helyezéssel. Emellett, ahogyan Cyril Abiteboul is rámutatott a közel múltban, ebből a csapatból hiányzik a húzó név, a projekt arca, mint amilyen korábban Daniel Ricciardo, vagy tavaly Fernando Alonso volt. A jelenlegi versenyzők szürke mecénások lényegében, akik a feladatukat tökéletesen elvégzik, ami a középcsapatoknál bőven tökéletes, de egy világbajnoki címre hajtó gárdánál ennél több kell. Éppen ezért lesz kulcskérédés, hogy az új vezetőség milyen irányba indul el, de erre leghamarabb választ csak 2024-ben kaphatunk.

/Danika