Az FIA felismerte a költségvetési sapka kiskapuját, de a megoldás közel sem tökéletes
Az FIA felismerte a költségvetési sapka kiskapuját, de a megoldás közel sem tökéletes
Az FIA munkatársai rájöttek, amire a legtöbb szakértő azonnal felhívta a figyelmet a Forma-1-es költségsapka bevezetésének pillanatában. Jelesül, hogy a csapatok különféle mellékprojektjei és cégcsoportjai által megkerülhetőek a pénzügyi szabályokat és a költségvetési sapkánál meghatározott maximális összegnél többet is költhetnek az aktuális autók versenyeztetésére. Ezen gyakorlat megakadályozására lépett életbe az FIA legújabb TD45-ös névre hallgató technikai direktívája. A direktíva a pénzügyi szabályok kiegészítése, amely alapján a nemzetközi szövetség nagyobb betekintést kaphat, hogy a csapatok azon munkatársai, akik alapvetően a költségvetési sapka által nem szabályozott területen vagy más részlegeken dolgoznak.
Mint ismert egyes területeken, mint a marketingre vagy a régi versenygépek futtatására szánt összeg továbbra is korlátlan. De mivel nem lehetett minden mérnökök és munkatársat ilyen területek alá helyezni a költségvetési sapka szabályok 2021-es életbe lépésekor, ezért, hogy ne veszítsék el az alkalmazottiakat és velük együtt a tudást új, a Forma-1-től elkülönített projektekre irányították át őket. Ezért indította el a Ferrari újra a Le Mansi projektjét, a Mercedes a vitorlás programját, míg más csapatok a meglévő technológia centerükbe tudták átcsoportosítani a munkatársaikat, mint a Red Bull vagy a McLaren. Így a papíron más részlegen lévő emberek a gyakorlatban továbbra is aktívan vehették részt a királykategóriás autók tervezésén és megépítésén, ez pedig lehetőséget adott a 145 millió dolláros korlát kijátszására. Gyakorlatilag a részlegek közötti tudás és információ áramlás a 2021-es és 2022-es szezonban is kontrollálatlanul történt.
A legújabb technikai direktíva ezt a kiskaput hivatott bezárni. Pontosan nem tudjuk, hogy a valóságban miképpen fogják ellenőrizni a papíron a Forma-1-es projekten alapvetően kívül tevékenykedő, olykor besegítő munkavállalókat, mivel a technikai direktívák a hivatalos sport, technikai és pénzügyi szabályokkal ellentétben nem elérhetőek az FIA honlapján. A dokumentumot csak a csapatok kapták meg és csak a kiszivárgott információk alapján tudunk következtetni annak tartalmára és így az ellenőrzés módjára.
Amit eddig hallottunk az az, hogy mostantól kezdve, ha kívülről akar bárki is információt, tudást nyújtani egy Forma-1-es projektnek, hiába van azonos cégcsoportban, akkor is fizetni kell érte, vagy legalábbis a szolgáltatás árát bele kell számítani a sapkába. Egy példával élve, ha a Ferrari Le Mansi részlegén megalkotnak egy olyan fékalkatrészt, amelyet a Forma-1-es autóhoz is fel lehet használni, és ha tervek átvételéről dönt a csapat, akkor annak árát is fel kell tüntetni a költségvetési sapkában. Emellett a külsős munkatársak felé az ellenőrök egy hozzávetőleg 100 kérdésből álló kérdőívre kell válaszolniuk és tényleges „mintákat” kell bemutatniuk, hogy pontosan mivel foglalkoztak egy adott időszakban. A korábbi példánál maradva a fék alkatrészt élkészítő Ferrari munkatársnak az FIA ellenőrnek a tervrajzokat és bizonyos dokumentációkat kell bemutatnia, illetve bizonyítania, hogy eredetileg valóban a Hypercarhoz tervezte az alkatrészt, nem a Forma-1-es csapatnak dolgozott fű alatt.
Az elképzelés elméletben szépen is hangzik, de a gyakorlatban meglátásom szerint van néhány buktatója. Kezdjük rögtön a tudás, információ beárazásával. Ki mondja meg, hogy mennyit ér egy több évet a Forma-1-ben dolgozó, majd átvezényelt mérnök által nyújtott tanácsadás? Mennyit ér az a tervrajz, amt eredetileg a Hypercar autó fékéhez készítettek? Fontos kérdések, mégis jobban belegondolva a válasz egyszerű: annyi, amennyit a csapat könyvelése elbír. Nem fognak a csapatok könyvelői égbekiáltó hülyeséget beírni a mérlegbe, de biztosak lehetünk abban, hogy az ár/költség amit elszámolnak és ami a valóság annak nem sok köze lesz egymáshoz. Az információ és az egyéb immateriális eszközök eleve nehezen beárazhatóak, a motorsport környezetben, azon belül a Forma-1-es világbajnokságban megalkotott vagy felfedezett tudásanyagra ez hatványozottan igaz. Lehetetlen összemérni, összehasonlítani bármivel is.
Hasonló a helyzet a munkások ellenőrzésével. Honnan fogja tudni az ellenőr, hogy mennyit foglalkozott a valóságban a más részlegen dolgozó munkavállaló a szokásos feladatával és mennyit a Forma-1-es projekttel? Jól tudjuk, hogy a fehér galléros munkák folyamatait nagyon nehéz nyomon követni, általában erősen egy eredmény orientált a kontroll és emiatt ellenőrzi a legtöbb felettes a beosztottjait a produktum alapján. Jó páran ismerjük a „Csak legyen kész a munka, de hogy milyen módon, mennyi idő alatt az nem érdekel.” hozzáállást. No már most, hogy ez 4, 6, ne adj isten 10 óra alatt sikerült az adott napi teendőit véghezvinni, nem igazán érdekel senkit, a papíron úgyis 8 óra fog szerepelni. Az interjúk során a vizsgált személy mondhatja, hogy ő csak és kizárólag a Hypercar projektben dolgozik és bemutathat több dokumentációt és jó pár file-t bizonyítékként, az alany tényleges munkatempója és így az elvégzett munka mennyisége homály marad a kívülállóknak.
Eléggé gyanús, hogy a pletykák szerint az összes jelenlegi top-csapat és a középcsapatok jó része is az FIA felé fordult az technikai direktíva kapcsán a kérdéseikkel. Valószínűleg ők is javában keresik és már meg is találták azokat a módszereket, amelyeknek hála a lehető legkevésbé kell a korábbi gyakorlatukon változtatni. Utóbbi tényre azért is gyanakszok, mert az eredeti tervek szerint a TD45-ös direktíva már az idei szezon kezdetekor életbe lépett volna, de pontosítások miatt eddig az FIA visszatartotta és a késlekedés a csapatoknak extra időt biztosított a felkészülésre.
Maga az irány véleményem szerint üdvözölendő, de rengeteget kellene még rajta finomítani. Mint láthattunk, jó pár helyen továbbra is túl sok trükközésre ad teret. Személy szerint minden, a Forma-1-es csapat szervezetén kívülről érkező információra, legyen szó tanácsadásról, tervdokumentációról egy egységes tranzakciós díjat megállapítanék, ami beletartozna szintén a költségvetési sapkába. Bár a könyvelési trükközésre továbbra is lenne lehetőség, de a díjnak hála ezek számát vissza lehetne szorítani. A külső projekteken, más részlegeken dolgozó munkatársak részére előírnám, hogy azokhoz a szoftverekhez, adatbázisokhoz, szerverekhez, amiket a Forma-1-es projekthez is felhasználnak ne férjenek hozzá, ne legyen jogosultságuk. Ha már magát a munkafolyamatot nehéz ellenőrizni, akkor a más területen is felhasználható végtermék létrehozását kellene nehezebbé tenni. Bár ezek a módszerek se zárnának le minden kiskaput, de a költségvetési sapka létrehozási célját, vagyis hogy minden istálló ugyanolyan pénzügyi feltételekkel vághasson neki az évnek jelentősen segítené.
/Danika