Akik régóta követik az oldalt, azok tudják, hogy sokáig nagyon magasan voltam Lando Norrisszal kapcsolatban, hogy aztán extrém nagyot csalódjak benne 2024 végén és 2025 nagy részében. A kritikáim soha nem a tehetségére irányultak, hanem arra, hogy nincs benne gyilkos ösztön, hogy mást sem csinál, csak cukiskodik, és kb. az teszi inasba, aki akarja, mert egyszerűen hagyja. Pedig egy elképesztően tehetséges versenyző, de ha bárki lábtörlőnek használhat, akkor ez semmit nem ér.
Erre majdnem ráment a világbajnoki címe, pedig körökkel kellett volna behúznia. Talán nem volt meg a kellő önbizalma, ki tudja? Az viszont egyértelmű, hogy a bajnoki cím eszméletlenül jót tett neki. Megnyugodott, mentálisan megerősödött, és elkezdett úgy viselkedni, mint egy top pilóta.
Félreértés ne essék, nincs gond azzal, ha valaki sokat mosolyog, vagy alapvetően kedves. De Lando kb. ennek rendelt alá mindent: hogy igazi jófiú legyen, akit mindenki kedvel. Úgy kerülte a konfliktust, mintha az élete múlna rajta. Ezért adta át Piastrinak a győzelmet a Hungaroringen, ezért követte a papaya szabályokat, ezért állt be a sorba – még ha a szabályok sokszor őt segítették is, soha nem próbálta ezt igazán kihasználni. Ez idénre megváltozott.
A McLaren nem olyan jó. Landónak most először volt esélye a győzelemre, és nagyon nem akarta kiengedni a kezei közül. Nem volt hajlandó beletörődni a dologba, mint tette például 2021-ben Daniel Ricciardo javára Monzában. Mindent is megpróbált, többek között azt, hogy hadd vágjon már Piastri elé!
Értitek, ilyen a mesében sincs! Kvázi soha senki nem csinált ilyet csapaton belül, az elöl menőnek nem lehet elébe vágni. Lando mégis bepróbálkozott, és ezt nem is ilyen tessék-lássék módon, hogy de hát gyorsabb vagyok, ha érted, hogy értem… Nem, ő nyíltan kijelentette, hogy gumik nélkül is 10 másodpercet verne Piastrira – nem mondta ki a nevét, de egyértelműen rá utalt –, ne bohóckodjanak már azzal, hogy nem engedik őt el.
Ez akkora oltás, hogy ezt követően pár körig csak meredtem a képernyőre, leesett állal. Ez még egy Verstappentől is erős lett volna, pláne ilyen hangnemben. És imádtam. Attól a ponttól kezdve úgy voltam vele, hogy ezt Landónak meg kell nyernie, mert én ezt a Norrist akarom látni a pályán. Ez egy őszinte momentum volt, és nagyon örültem neki! Pláne, hogy tényleg rá is verte azt a 10 másodpercet, sőt olyan tempót diktált, hogy már könyörögni kellett neki, hogy álljon már le egy kicsit! A Red Bull szokott így szólni Maxnak, amikor két perc előnyben leggyorsabb kört akar.
És a futam után is hozta ezt a mentalitást, ezt a domináns, már-már alfa viselkedést. Például a pódiumon, ahol nem bohóckodott, és nem bagatellizálta el az egészet. És ezt a többiek is érezték: Verstappen és Antonelli – szerintem rendkívül korrekt módon – abszolút megadták neki a járó tiszteletet és elismerést. Világbajnoki teljesítményt nyújtott, és megérdemelte, hogy kb. körülötte ünnepeljenek. Nem hiszem, hogy tavaly egyszer is volt része hasonló bánásmódban.
Aztán a futam utáni interjúkban arra a kérdésre, hogy ki nyújtotta a legjobb teljesítményt, azt mondta: „Amikor jó az autóm, mint most volt, úgy érzem, senki sem győzhet le. Szóval szerintem mindannyian magunkat mondanánk. Talán most a Forma–1 három legjobb versenyzőjét láthatják itt ülni.” Csodálatos!
De a kedvencem az volt, amikor megkérdezték tőle, hogy mit fog a nyáron csinálni. Tavaly erre azt mondta volna, hogy hát barátok, család, szeretet, pihenés stb. Most annyit mondott, hogy ehhez senkinek semmi köze. És lehet, hogy ez pont sokakban ellenszenvet kelt, de egyrészt tényleg senkinek semmi köze hozzá, másrészt miért vágjon jópofát a hülyeséghez? Verstappen rögtön mondta is, hogy tökéletes válasz.
Engem az idei Norris megvett kilóra, és külön öröm, hogy pont a Hungaroringen csúcsosodott ez ki, ezzel igazán emlékezetessé téve – számomra – a hazai nagydíjunkat.