Sosem voltam a csapatutasítások, vagy az ilyen csapaton belüli rangsorok kimondott híve, de teljesen meg tudtam, meg tudom érteni, amikor egy istálló teljes mellszélességgel beáll egy Senna, egy Schumacher, egy Alonso, egy Hamilton, egy Verstappen, stb, vagyis egy korszakos zseni mögé. Főleg azért, mert (általában) vannak ellenfelek is, vannak még jó, vagy nagyon jó, akár kivételes versenyzők meg autók más csapatoknál is. Nyilván ettől még például egy 2002-es Osztrák Nagydíj sztorit a sportág egyik szégyenfoltjának tartok, korábbi Schumi szimpatizánsként is nagyon nem tetszett az, ami ott történt, dehát röviden: ez van…
Ennek ellenére nem igazán értem Sergio Pérez napokban megjelent panaszait, miszerint neki első perctől meg volt mondva, hogy ő jóformán „csak a létszámot tölti”, hogy Max Verstappenre van építve a csapat, stb, stb, stb. Ugyanúgy, ahogyan nem igazán értettem korábban például Rubens Barrichello, vagy Felipe Massa panaszait sem, hogy hát ők is csak voltak, hogy legyenek. Massa ráadásul nem is egy, hanem két csapattársára, Schumacherre (bár igaz, hogy minimálisan, hiszen ha jól emlékszem, egyetlen szezont töltöttek együtt csapattársként), és főleg Alonsora is „panaszkodott” anno, sőt, egy későbbi interjújában még valami olyasmit is nyilatkozott a Ferraritól való távozásáról, hogy „maradjunk annyiban, hogy jókor tette meg a jó lépést”, mert már tele volt a töke a kivételezéssel. Én személy szerint ilyenkor csak azt nem értem a brazil esetében, hogy akkor meg miért húzott le nyolc szezont a Ferrarinál, ha nem volt ott jó neki, ha nem volt elégedett???
Visszatérve Pérezre, elsősorban, kedves Checo, ha így éreztél, miért írtál alá oda egyáltalán? Biztos, hogy az a tény, hogy Te „csak” második számú pilóta leszel, nem azután derült ki számodra sem, miután aláírtad azt a kontraktust, és első alkalommal látogattál mondjuk a gyárba. Akkor meg mi a gond? Vagy mitől jobb Neked, vagy mitől volt jobb Barrichelloéknak, amikor „kipakoltak”? Jobb, sikeresebb versenyző lettél/lettetek tőle? Hitelesebbek? Mert szerintem (és nyilván nem kötelező egyetérteni velem) még bár csapaton belüli áldozat sem volt vagy lett egyikőjük sem. És azért, mert egyszerűen nem voltak annyira jók, mint a csapattárs, aki miatt ilyen helyzetbe khmmm „kényszerültek”.
Másik, tetszik, vagy sem, a Forma-1 szinte mindig erről szólt, a jobb versenyzők szinte mindig előnyt élveztek csapatokon belül, és nem csak a topcsapatoknál. A zsenik pedig kb. állandóan… Senna például vétó jogot követelt szinte minden szerződése aláírásakor (volt is eset, hogy megvétózta potenciális csapattárs szerződtetését, azzal, hogy ő az elsőszámú), illetve azt is, hogy ő legyen az elsőszámú csapaton belül. Schumachernél is volt ilyen, valószínűleg Hamiltonnál, Alonsonál, Vettélnél is, legalábbis pályafutásuk egy-egy szakaszában biztosan. Szóval nem a Red Bull, vagy nem Horner és Marko, de még bár Verstappen sem találták fel a spanyolviaszt ebből a szempontból…
Vannak szurkolók, akiknek nem tetszik az ilyen hierarchia csapatokon belül, dehát az van, hogy főleg, amikor van valahol egy kiemelkedően jó versenyző, egy generációs tehetség, egy zseni, az általában maga is arra törekszik, hogy neki legyen a legtöbb, legjobb esélye nyerni (és valahogy érdekes módon mindig ezek lesznek a sportág nagy legendái), illetve az adott csapat is rengeteg szempontból hülye kellene legyen, hogy ne az ilyen versenyzőre építsen. Ez történt Senna, Schumacher, Hamilton, Verstappen esetében is, de ez történt Alonso, Vettel, stb esetében is pályafutásuk bizonyos szakaszában (nem arról van szó, hogy mindenkit fel akarok sorolni, vagy bárkit ki akarnék hagyni, nem is igazán lényeges). Persze, azzal egyetértek, hogy vagányabb sztori, amikor két egyenlően kezelt pilóta küzd meg egymással a bajnoki címért (addig, amíg valamelyikük egyértelmű lépéselőnybe nem kerül, nem mint az idei McLaren papaya szabályos történet – de ez sem releváns), de ez csak olyankor van, amikor nincs egy egyértelműen jobb versenyző csapaton belül. Igen, kivétel mindig, mindenben van, de tudjátok a közmondást…
Végezetül még egy annyit, hogy lehet az aktuális csapata „elvett” egy-két győzelmet Bergertől, Irvinetól, Barrichellotól, Massatól, Bottastól, Péreztől, talán Webbertől is, és így tovább (ismét a teljesség igénye nélkül), de ezzel az egy-két győzelemmel bennebb lettek volna ezek a versenyzők? Legyőzték volna a sokkal jobb csapattársukat, megnyerték volna a világbajnokságot előlük? Szerintem biztosan nem, egyetlen esetben sem…
Egy mindenesetre biztos, én nem nagyon értem, hogy távozás után, vagy évek múlva minek kell, milyen értelme van az ilyen jellegű coming out-oknak? Egyre tudnék gondolni, az illető „mosdatja” magát, hogy ő miért nyert csak 3-5-8, jó esetben 10 versenyt egy olyan periódusban, amikor a csapattársa 50-60-80 győzelmet ért el, és néhány világbajnoki címet szerzett… Azonkívül semmi érdemi hírértéket nem látok ezekben, hiszen amúgyis tudtuk ezeket, hogy valakinek nyilatkoznia kellene róla (hogy ki az elsőszámú és ki a második). Nem mellesleg annak, aki Schuminak, Hamiltonnak, Verstappennek, stb szurkol, szurkolt, annak nem lesz kevesebb a szemében a kedvence, illetve aki nem kedvelte őket, az eddig is csak azt hajtogatta, hogy az illető csak csalással, segitséggel, csapatutasítással, stb. nyert, meg amúgyis az illető csak egy kutyaütő, és csak űrhajóval (volt) képes nyerni… Csak egy pillanatig belegondolva, a Forma-1 talán az egyetlen globálisan népszerű, nagyon követett sportág, amelynek nincs egy (nagyjából) mindenki által szeretett és elismert legendája, mint a labdarúgásban például Ronaldinho, Zidane, van Basten vagy Ronaldo (a brazil, ne menjünk bele a Messi – CR7 sztoriba, az már egy fertő), vagy a teniszben egy Federer, talán Nadal.