„ELŐTTE VAGYOK ÉS NEM LÁT? EHHEZ VAGY VAKNAK, VAGY HÜLYÉNEK KELL LENNI!”
Képzeljétek el azt, hogy az F1-es pilótákat hagyják versenyezni – igen, régen ilyen is volt. 20 évvel ezelőtt még nagyon más volt az elképzelés az autóversenyzésről, más típusú és karakterű pilóták voltak az F1-ben (jó vagy rossz, de legalább jellemek, egyéniségek voltak). Történtek is incidensek, pláne ha Michael Schumacher és Juan Pablo Montoya is a közelben volt.
A 2004-es San Marinó-i Nagydíjon járunk. Már a futam első köreiben máris parázs jelenet bontakozott ki Michael Schumacher és Juan Pablo Montoya között. A rajt után Jenson Button tökéletesen jött el a pole-ból, míg a negyedik helyről induló Montoya villámgyorsan felzárkózott a német Ferrarijára. A két pilóta agresszíven küzdött a pálya első szakaszán, ám az Autodromo Enzo e Dino Ferrari szűk és technikás kanyarjai nem sok teret hagytak a manőverezésre.
Montoya szerint Schumacher már a rajt utáni első sikánból gyengén jött ki, így megpróbált elmenni mellette, de a német kétszer is „rácsukta az ajtót”. A kolumbiai ezután a Tosa hajtűkanyar előtti belső íven próbálkozott, amikor – állítása szerint – Schumacher egyszerűen ráhúzta az autót, összeütköztek, és ő a fűre került.
A futam után a két pilótó egymás mellett ülve nyilatkozott a sajtószobában. Ekkor mondta azt Schumacher, hogy hát egyrészt nem látta Montoyát, másrészt meg mit bóklászott a külső íven, magának köszönheti, hogy elment füvet nyírni. Erre reagálta a kolumbiai – ismétlem: Schumacher mellett ülve –, hogy:
„Vagy vaknak, vagy hülyének kell lenni ahhoz, hogy ne vegyen észre. De hát ilyen a verseny.”
Soha nem bírtam Montoyát, de most nagyon jó ezeket a futamokat és jeleneteket visszanézni. Imádnám, ha most versenyezne. Csodát látna mindenki
