Már 31. éve annak az átkozott imolai hétvégének… Április 30-án, az 1994-es San Marinói Nagydíj időmérő edzésén szenvedte el végzetes balesetét Roland Ratzenberger, a Simtek Ford versenyzője. A sors fintora, hogy ugyanabban az évben (1960) született, mint a másnap halálos balesetet szenvedett Ayrton Senna. Ratzenbergernek ez volt Forma-1-es pályafutása mindössze harmadik versenyhétvégéje, amelyen részt vett (Brazíliában nem jutott túl az időmérőn, míg Japánban 11. lett – utolósként, aki befejezte a futamot).
Azon az átkozott hétvégén a pénteki napon, az időmérő első etapjában Ratzenbergernek problémái voltak a fékekkel. A csapat arra kérte a csapattársát, a nála tapasztaltabb David Brabhamet, hogy üljön át az osztrák autójába, és ő is tesztelje a félkeket. Brabham megerősítette, hogy tényleg rosszak voltak azok a fékek. Ezt a problémát még orvosolták, és jobbak lettek azok a fékek, sőt, Ratzenberger bízott benne, hogy másnap tartani tudja majd a lépést csapattársával.
Az már csak a sors külön fintora, hogy aznap Rubens Barrichello szerencsére megúszott egy majdnem végzetes balesetet (a brazil pilóta csuklórándulást és orrtörést szenvedett, és a baleset során a nyelve elzárta a légutait, és csak az FIA orvosa, Sid Watkins által végzett sürgős beavatkozás mentette meg az életét).
Másnap, a szombati második időmérő edzésen az osztrák versenyző a Villeneuve-kanyar felé tartott, amikor az első szárnya letört – vélhetően a kerékvetőkkel való korábbi találkozások következtében. A pályáról letérve egyből a betonfalnak csapódott, 314.9 km/órás sebességgel. ́ ̋ ́ ́ ́ ́ ́ ́ , ́ ́ ̋ ́ ́ ́ ́ ́ . ̋ ́ ́ ́ – .
Ratzenbergert a bolognai kórházba szállították, ahol azonban csak a halálát tudták megállapítani, és a jelentések szerint már a becsapódás pillanatában megpecsételődött a sorsa…
Nyugodj békében, Roland Ratzenberger!