A Lewis Hamilton szurkolók most talán inkább görgessenek tovább, szigorúan szubjektív vélemény következik.
Max Verstappen és Charles Leclerc két nagyszerű csatát adott nekünk a szezon első két futamán. Mindkettő körökön át tartott, oda-vissza előzgették egymást, és végül a sikereket elosztották maguk között. Ami viszont lényeges, mind a két küzdelem teljesen korrekt és sportszerű volt, amit a két pilóta ki is emelt a versenyek után.
Itt jön a képbe Lewis Hamilton. Különösebb felvezetés nélkül rátérnék a lényegre: miért van az, hogy amióta a brit a mezőny tagja, szinte csak akkor van (általában) egész szezont átölelő felháborodás, vita, veszekedés, botrány, bármi, amikor ő is harcban van a bajnoki címért (harc alatt azt értem, hogy nem csak simán átgázol a mezőnyön)?
A teljesség igénye nélkül: 2007-ben tarthatatlanná fajult a helyzet közte és a kétszeres világbajnok címvédő Fernando Alonso között. 2016-ban ugyanez történt vele és Nico Rosberggel (és az azt megelőző két évben is volt, amikor egymásra találtak a pályán és a pályán kívül), míg tavaly Max Verstappennel karöltve halmoztak botrányt botrányra.
Félreértés ne essék: Hamilton egy zseniális pilóta (és a fent említett világbajnokok sem szentek), de az biztos, hogy Lewis nem csak a tehetségének köszönheti azt, hogy hétszeres világbajnok. A sikereiben pont ugyanakkora szerepet játszik az is, hogy bőven megvan benne az a fajta agresszívitás, könyörtelenség és gátlástalanság a pályán és a pályán kívül is, ami egy másik hétszeres világbajnokban is megvolt.
➡Minimum érdekes, hogy szinte a brit összes szezonjára, amikor akadt kihívó is – mindegy, hogyan zárult az adott szezon – úgy emlékszünk vissza, amelyek tele voltak botrányokkal, vitával, vádaskodással, viszályokkal, kérdésekkel. Egyik évadról sem kimondottan a versenyzés jut eszünkbe, hanem a hungaroringi boxutca história, vagy a Kanadai Nagydíj, az Azeri Nagydíj, a Német Nagydíj, Abu Dhabi, Michael Masi stb., stb., stb. – hosszasan lehetne sorolni.
Természetesen az is tény, hogy egy Alonso, egy Vettel vagy egy Verstappen sem ment soha a szomszédba némi agresszivításért vagy csípős beszólásért, főleg a pályafutásuk korai szakaszaiban. Viszont az is ugyanúgy tény, hogy amikor nem Hamiltonnal harcoltak a bajnoki címért (a holland esetében ez egyelőre korai kijelenteni, de efelé tendál a dolog), akkor nem a botrányok miatt lett emlékezetes a szezon. Alonso vívott már szoros csatát a világbajnoki címért Schumacherrel is, Kimivel is, Vettellel is, és nem fulladt botrányba az egész. A Vettel-Webber párharcnak sem volt soha olyan utóhangja, mint a Rosberg-Hamilton ütközeteknek, pedig ot is akadt egy-két minimum parázs csörte. Verstappen még erősen kérdőjeles, de az első két futam után nem győznek csodálkozni a szakértők, hogy mennyire másképp vezet Leclerc ellen, mint amikor Hamiltonnal kellett megküzdenie.
❗Természetesen egyetlen pillanatig sem állítom, hogy a többszörös ütközés, kettős kiesés Rosberggel, Verstappennel, a folytonos adok-kapok Alonsoval, Vettellel az egyes évadok alatt mind Hamilton hibájából történtek. Egyáltalán nem. Viszont úgy gondolom, hogy nem ördögtől való azt gondolni, hogy bizony Lewis stílusa, habitusa miatt alakultak ki azok a csaták mindenkori ellenfeleivel. És az sem elképzelhetetlen, hogy mindez a brit szándékai szerint történt – kevés pilóta ért nála jobban a pszichológiai hadviseléshez és a rengeteg botrány közepette általában meg is törte, hibára kényszerítette az ellenfeleit.
És igen, könnyen elképzelhető, hogy akkor is botrányba fulladna az idei szezon, ha Hamilton nem lenne ott az élen és mondjuk Verstappen és Leclerc között dőlne el a cím. Egyelőre viszont ott tartunk – ellentétben a tavalyi szezonkezdettel –, hogy két sárdobálástól mentes, kemény, de nagyon is sportszerű csatát láttunk a győzelemért.
-Galacy-